Kizárja a rosszat, beengedi a jót – tartja a hagyomány, és valóban: a székelykapu nemcsak átjáró, hanem védelem, üzenet és dísz egy köntösben.

A székelykapu hagyományos ácsmunkával, leginkább tölgyfából készül, kizárólag fa csapokkal összeillesztve, szerkezete az aranymetszés szabályait követi. Motívumai (nap, életfa) a teremtett világ rendjét tükrözik, és tájolása sem véletlen: a kelet felé nyíló kapun elsőként a felkelő nap lép be az udvarra, az „életbe”.

A legjellegzetesebb székelykapu típus a galambbúggal fedett nagy kötött kapu, melyet a kisebb gyalogkapu követ. A galambbúg nem dísz, ez az ősök lelkeinek lakhelye. „A faragó lelkét leheli bele, amikor Isten nevét is beleírja szelíd, áhítatos betűkkel.” – Nyírő József

A székelykapu-faragás hagyománya szeptemberben a Marosvásárhelyi Várban is megelevenedik. Bagoly Zoltán és kisfia, Gergő a csernátoni Haszmann Pál Múzeumtól érkeznek a III. Erdélyi Mesterségek Ünnepére, és együtt faragnak majd egy kis kötött gyalogkaput az apáról fiúra szálló tudás örök példájaként.