Nyolc generáció öröksége, több évtizednyi alkotómunka és egy fazekashagyomány, amely országhatárokon átívelve él tovább.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepe IV. kiadásának keretében szeptember 18-án nyílik meg Bagossy Sándor nyolcadik generációs fazekasmester Három ország fazekasa című kiállítása a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti osztályán.

Bagossy Sándor Nagybányán, családi műhelyben ismerkedett meg a fazekassággal, ahol elsajátította a korongozás, az írókázás, az engóbozás és a díszítés mesterségét. Munkásságában az erdélyi és magyarországi fazekasközpontok formái és díszítővilága találkoznak, miközben saját mázai és színei – köztük a jellegzetes „Bagossy-kék” és „Bagossy-zöld” – is különleges karaktert adnak alkotásainak. Alkotói munkája mellett a fazekasság oktatásában, a hagyomány továbbadásában és a középkori kerámiák restaurálásában is jelentős szerepet vállalt. A Népművészet Mestere címet 1971-ben Romániában, 2005-ben pedig Magyarországon is elnyerte.

A kiállítás nem csupán egy gazdag életmű bemutatása, hanem egy nyolc generáción át őrzött mesterség története – hagyományról, tudásról és annak továbbadásáról.

Kurátor: Nagy Veronika
Látogatható: 2026. november 15-ig, a múzeum nyitvatartása szerint

Legyél ott a megnyitón, és ismerd meg közelről egy különleges fazekasdinasztia örökségét!

Nyolc generáció öröksége, több évtizednyi alkotómunka és egy fazekashagyomány, amely országhatárokon átívelve él tovább.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepe IV. kiadásának keretében szeptember 18-án nyílik meg Bagossy Sándor nyolcadik generációs fazekasmester Három ország fazekasa című kiállítása a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti osztályán.

Bagossy Sándor Nagybányán, családi műhelyben ismerkedett meg a fazekassággal, ahol elsajátította a korongozás, az írókázás, az engóbozás és a díszítés mesterségét. Munkásságában az erdélyi és magyarországi fazekasközpontok formái és díszítővilága találkoznak, miközben saját mázai és színei – köztük a jellegzetes „Bagossy-kék” és „Bagossy-zöld” – is különleges karaktert adnak alkotásainak. Alkotói munkája mellett a fazekasság oktatásában, a hagyomány továbbadásában és a középkori kerámiák restaurálásában is jelentős szerepet vállalt. A Népművészet Mestere címet 1971-ben Romániában, 2005-ben pedig Magyarországon is elnyerte.

A kiállítás nem csupán egy gazdag életmű bemutatása, hanem egy nyolc generáción át őrzött mesterség története – hagyományról, tudásról és annak továbbadásáról.

Kiállításmegnyitó: 2026. szeptember 18., 16:30
Helyszín: Maros Megyei Múzeum – Néprajzi és Népművészeti Osztály, Toldalagi-palota, Rózsák tere 11.
A kiállítást megnyitja: Szabó Attila keramikus
Kurátor: Nagy Veronika
Látogatható: 2026. november 15-ig, a múzeum nyitvatartása szerint

Legyél ott a megnyitón, és ismerd meg közelről egy különleges fazekasdinasztia örökségét!

Nyolc generáció öröksége, több évtizednyi alkotómunka és egy fazekashagyomány, amely országhatárokon átívelve él tovább.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepe IV. kiadásának keretében szeptember 18-án nyílik meg Bagossy Sándor nyolcadik generációs fazekasmester Három ország fazekasa című kiállítása a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti osztályán.

Bagossy Sándor Nagybányán, családi műhelyben ismerkedett meg a fazekassággal, ahol elsajátította a korongozás, az írókázás, az engóbozás és a díszítés mesterségét. Munkásságában az erdélyi és magyarországi fazekasközpontok formái és díszítővilága találkoznak, miközben saját mázai és színei – köztük a jellegzetes „Bagossy-kék” és „Bagossy-zöld” – is különleges karaktert adnak alkotásainak. Alkotói munkája mellett a fazekasság oktatásában, a hagyomány továbbadásában és a középkori kerámiák restaurálásában is jelentős szerepet vállalt. A Népművészet Mestere címet 1971-ben Romániában, 2005-ben pedig Magyarországon is elnyerte.

A kiállítás nem csupán egy gazdag életmű bemutatása, hanem egy nyolc generáción át őrzött mesterség története – hagyományról, tudásról és annak továbbadásáról.

Kurátor: Nagy Veronika
Látogatható: 2026. november 15-ig, a múzeum nyitvatartása szerint

Legyél ott a megnyitón, és ismerd meg közelről egy különleges fazekasdinasztia örökségét!

Az Őrzött örökség című fotókiállítás Erdély ma is élő mesterségeibe enged betekintést. A Marx József Fotóklub alkotásain valódi mestereket láthatunk munka közben: többek között fazekasokat, kovácsokat, kosárfonókat, szövőket és szalmakalap-készítőket.
A képek egy olyan Erdély történetét mesélik el, ahol a hagyomány még mindig ott él a műhelyekben, a falvakban és az emberek kezében.
Látogass el az Erdélyi Mesterségek Ünnepére, és fedezd fel az Őrzött örökség című kiállítást!

Kallós Zoltán nem egyszerűen népdalokat, népzenét és tárgyi emlékeket gyűjtött. Életművével olyan értékeket mentett át a következő generációknak, amelyek ma is közösségeket kötnek össze, és meghatározó szerepet játszanak a magyar népi kultúra és identitás megőrzésében.

Születésének 100. évfordulója alkalmából a Kallós 100 – Vándorkiállítás Kallós Zoltán nyomában című tárlat az Erdélyi Mesterségek Ünnepére is megérkezik.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára szeptember 19-én, szombaton 9:30-tól várunk a Kádárok bástyájában, ezt követően szombaton 10:00 és 20:00, vasárnap pedig 10:00 és 19:00 órák között látogatható.

A kiállítás nem száraz életrajzi adatokon keresztül mesél, hanem személyes emlékek segítségével. Három egymásra épülő történeten keresztül járhatjuk végig Kallós Zoltán nyomát: megismerhetjük életútját, terepmunkáit és pedagógiai tevékenységét; felfedezhetjük a páratlan Kallós Gyűjteményt és annak kulturális sokszínűségét; végül pedig azt is, hogyan viszi tovább örökségét napjainkban a Kallós Zoltán Alapítvány.

A tárlat annak a története is, hogyan válhat a gyűjtőmunka élő tudássá, hogyan járult hozzá a táncházmozgalom megszületéséhez és kibontakozásához, és hogyan adható tovább mindez a következő generációknak.

Találkozzunk szeptember 19-én 9:30-kor a Kádárok bástyájában, és induljunk együtt Kallós Zoltán nyomában!

A földből indul, a kéz formálja, a tűz véglegesíti – és közben generációk tudását őrzi magában.

Az erdélyi népi kerámia jóval több használati és dísztárgyaknál. Formák, színek, motívumok és mesterségbeli fogások mesélnek azokról a közösségekről, amelyekben megszülettek, és azokról a fazekasmesterekről, akik tudásukat nemzedékről nemzedékre továbbadták.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepén ezúttal egy kiállításon keresztül is közelebb kerülhetünk ehhez a gazdag örökséghez.

A „Kéz formálta, tűz égette – A népi kerámia hagyományai Erdélyben” című kiállítás megnyitójára 2026. szeptember 19-én, szombaton 12:30-kor kerül sor a Maros Megyei Múzeum Történeti és Régészeti Osztályán, a vár udvarán.
A tárlat a megnyitót követően a múzeum nyitvatartási ideje szerint látogatható.

A hagyomány nem csupán a múlt emléke. Mindaddig él, amíg vannak emberek, akik ismerik, gyakorolják és továbbadják. Erdély falvaiban és kisebb közösségeiben ma is találkozhatunk olyan mesterségekkel, amelyek tudása generációról generációra, apá-ról fiúra, anyáról leányra öröklődik.

A kiállítás ezeket az élő hagyományokat mutatja be. A fényképek olyan mesterségeket és munkafolyamatokat örökítenek meg, amelyek Erdély különböző vidékein ma is a mindennapi élet részei. A fotográfusok nem rekonstruált jeleneteket kerestek, hanem valódi mestereket és természetes munkakörnyezetüket fényképezték.

A képek között találunk seprűkötést, szénégetést, vajköpülést, gereblyekészítést, kerekességet, varrást, szövést, kosárfonást, nemezelést, szalmakalap-készítést, ko-vácsmesterséget és fazekasságot. Bár különböző tevékenységekről van szó, összekö-ti őket az ember keze és az a tapasztalati tudás, amelyetgenerációk adtak tovább.

A hagyományos mesterségek egykor a közösségek mindennapi szükségleteit szolgál-ták. Ma azonbanszámos ilyen szakma veszélyeztetett, és egyre kevesebben rendelkez-nek azzal a tudással, amely egykortermészetes része volt a falusi életnek. Ezért fontos megmutatni azokat az embereket is, akik még ma is művelik ezeket a mesterségeket. Egy-egy kép talán olyan pillanatot ment át a jövőbe, amely néhány év vagy évtized múlva már csak emlék lesz.

A Marosvásárhelyi Marx József Fotóklub alkotói saját látásmódjukon keresztül mu-tatják be ezt a világot. Különböző helyszíneken, különböző embereket és munka-folyamatokat örökítettek meg, a képek mégis egy közös történetté állnak össze: egy olyan Erdély képévé, ahol a hagyomány még él a műhelyekben, az otthonokban, a falvakban és az emberek kezében.

Bemutatott mesterségek:

seprűkötés · szénégetés · vajköpülés · gereblyekészítés · kerekesség · varrás · szövés · kosárfonás · nemezelés · szalmakalap-készítés · kovácsmesterség · fazekasság.

Kiállító alkotók – a Marosvásárhelyi Marx József Fotóklub művészei:

Nagy Botond · Pop Csaba · Tordai Ede · Kertész Katalin · Fülöp Jenő · Simon Erika

A kiállítás az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetségének támogatásával valósult meg.

Kallós Zoltán nem egyszerűen népdalokat, népzenét és tárgyi emlékeket gyűjtött. Életművével olyan értékeket mentett át a következő generációknak, amelyek ma is közösségeket kötnek össze, és meghatározó szerepet játszanak a magyar népi kultúra és identitás megőrzésében.

Születésének 100. évfordulója alkalmából a Kallós 100 – Vándorkiállítás Kallós Zoltán nyomában című tárlat az Erdélyi Mesterségek Ünnepére is megérkezik.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára szeptember 19-én, szombaton 9:30-tól várunk a Kádárok bástyájában, ezt követően szombaton 10:00 és 20:00, vasárnap pedig 10:00 és 19:00 órák között látogatható.

A kiállítás nem száraz életrajzi adatokon keresztül mesél, hanem személyes emlékek segítségével. Három egymásra épülő történeten keresztül járhatjuk végig Kallós Zoltán nyomát: megismerhetjük életútját, terepmunkáit és pedagógiai tevékenységét; felfedezhetjük a páratlan Kallós Gyűjteményt és annak kulturális sokszínűségét; végül pedig azt is, hogyan viszi tovább örökségét napjainkban a Kallós Zoltán Alapítvány.

A tárlat annak a története is, hogyan válhat a gyűjtőmunka élő tudássá, hogyan járult hozzá a táncházmozgalom megszületéséhez és kibontakozásához, és hogyan adható tovább mindez a következő generációknak.

Találkozzunk szeptember 19-én 9:30-kor a Kádárok bástyájában, és induljunk együtt Kallós Zoltán nyomában!

A földből indul, a kéz formálja, a tűz véglegesíti – és közben generációk tudását őrzi magában.

Az erdélyi népi kerámia jóval több használati és dísztárgyaknál. Formák, színek, motívumok és mesterségbeli fogások mesélnek azokról a közösségekről, amelyekben megszülettek, és azokról a fazekasmesterekről, akik tudásukat nemzedékről nemzedékre továbbadták.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepén ezúttal egy kiállításon keresztül is közelebb kerülhetünk ehhez a gazdag örökséghez.

A „Kéz formálta, tűz égette – A népi kerámia hagyományai Erdélyben” című kiállítás megnyitójára 2026. szeptember 19-én, szombaton 12:30-kor kerül sor a Maros Megyei Múzeum Történeti és Régészeti Osztályán, a vár udvarán.

A kiállítást megnyitja:
dr. Tötszegi Tekla és dr. Karla Roșca.

Találkozzunk a megnyitón, és fedezzük fel együtt, mennyi történetet képes elmesélni egy darab formált és kiégetett agyag!
A tárlat a megnyitót követően a szombaton és vasárnap 10:00-.

Nyolc generáció öröksége, több évtizednyi alkotómunka és egy fazekashagyomány, amely országhatárokon átívelve él tovább.

Bagossy Sándor Nagybányán, családi műhelyben ismerkedett meg a fazekassággal, ahol elsajátította a korongozás, az írókázás, az engóbozás és a díszítés mesterségét. Munkásságában az erdélyi és magyarországi fazekasközpontok formái és díszítővilága találkoznak, miközben saját mázai és színei – köztük a jellegzetes „Bagossy-kék” és „Bagossy-zöld” – is különleges karaktert adnak alkotásainak. Alkotói munkája mellett a fazekasság oktatásában, a hagyomány továbbadásában és a középkori kerámiák restaurálásában is jelentős szerepet vállalt. A Népművészet Mestere címet 1971-ben Romániában, 2005-ben pedig Magyarországon is elnyerte.

A kiállítás nem csupán egy gazdag életmű bemutatása, hanem egy nyolc generáción át őrzött mesterség története – hagyományról, tudásról és annak továbbadásáról.

Látogatható: 2026. november 15-ig, a múzeum nyitvatartása szerint

Nyolc generáció öröksége, több évtizednyi alkotómunka és egy fazekashagyomány, amely országhatárokon átívelve él tovább.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepe IV. kiadásának keretében szeptember 18-án nyílik meg Bagossy Sándor nyolcadik generációs fazekasmester Három ország fazekasa című kiállítása a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti osztályán.

Bagossy Sándor Nagybányán, családi műhelyben ismerkedett meg a fazekassággal, ahol elsajátította a korongozás, az írókázás, az engóbozás és a díszítés mesterségét. Munkásságában az erdélyi és magyarországi fazekasközpontok formái és díszítővilága találkoznak, miközben saját mázai és színei – köztük a jellegzetes „Bagossy-kék” és „Bagossy-zöld” – is különleges karaktert adnak alkotásainak. Alkotói munkája mellett a fazekasság oktatásában, a hagyomány továbbadásában és a középkori kerámiák restaurálásában is jelentős szerepet vállalt. A Népművészet Mestere címet 1971-ben Romániában, 2005-ben pedig Magyarországon is elnyerte.

A kiállítás nem csupán egy gazdag életmű bemutatása, hanem egy nyolc generáción át őrzött mesterség története – hagyományról, tudásról és annak továbbadásáról.

Kurátor: Nagy Veronika
Látogatható: 2026. november 15-ig, a múzeum nyitvatartása szerint

Legyél ott a megnyitón, és ismerd meg közelről egy különleges fazekasdinasztia örökségét!

Az Őrzött örökség című fotókiállítás Erdély ma is élő mesterségeibe enged betekintést. A Marx József Fotóklub alkotásain valódi mestereket láthatunk munka közben: többek között fazekasokat, kovácsokat, kosárfonókat, szövőket és szalmakalap-készítőket.
A képek egy olyan Erdély történetét mesélik el, ahol a hagyomány még mindig ott él a műhelyekben, a falvakban és az emberek kezében.
Látogass el az Erdélyi Mesterségek Ünnepére, és fedezd fel az Őrzött örökség című kiállítást!

Kallós Zoltán nem egyszerűen népdalokat, népzenét és tárgyi emlékeket gyűjtött. Életművével olyan értékeket mentett át a következő generációknak, amelyek ma is közösségeket kötnek össze, és meghatározó szerepet játszanak a magyar népi kultúra és identitás megőrzésében.

Születésének 100. évfordulója alkalmából a Kallós 100 – Vándorkiállítás Kallós Zoltán nyomában című tárlat az Erdélyi Mesterségek Ünnepére is megérkezik.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára szeptember 19-én, szombaton 9:30-tól várunk a Kádárok bástyájában, ezt követően szombaton 10:00 és 20:00, vasárnap pedig 10:00 és 19:00 órák között látogatható.

A kiállítás nem száraz életrajzi adatokon keresztül mesél, hanem személyes emlékek segítségével. Három egymásra épülő történeten keresztül járhatjuk végig Kallós Zoltán nyomát: megismerhetjük életútját, terepmunkáit és pedagógiai tevékenységét; felfedezhetjük a páratlan Kallós Gyűjteményt és annak kulturális sokszínűségét; végül pedig azt is, hogyan viszi tovább örökségét napjainkban a Kallós Zoltán Alapítvány.

A tárlat annak a története is, hogyan válhat a gyűjtőmunka élő tudássá, hogyan járult hozzá a táncházmozgalom megszületéséhez és kibontakozásához, és hogyan adható tovább mindez a következő generációknak.

Találkozzunk szeptember 19-én 9:30-kor a Kádárok bástyájában, és induljunk együtt Kallós Zoltán nyomában!

A földből indul, a kéz formálja, a tűz véglegesíti – és közben generációk tudását őrzi magában.

Az erdélyi népi kerámia jóval több használati és dísztárgyaknál. Formák, színek, motívumok és mesterségbeli fogások mesélnek azokról a közösségekről, amelyekben megszülettek, és azokról a fazekasmesterekről, akik tudásukat nemzedékről nemzedékre továbbadták.

Az Erdélyi Mesterségek Ünnepén ezúttal egy kiállításon keresztül is közelebb kerülhetünk ehhez a gazdag örökséghez.

A „Kéz formálta, tűz égette – A népi kerámia hagyományai Erdélyben” című kiállítás megnyitójára 2026. szeptember 19-én, szombaton 12:30-kor kerül sor a Maros Megyei Múzeum Történeti és Régészeti Osztályán, a vár udvarán.
A tárlat a megnyitót követően a múzeum nyitvatartási ideje szerint látogatható.

A hagyomány nem csupán a múlt emléke. Mindaddig él, amíg vannak emberek, akik ismerik, gyakorolják és továbbadják. Erdély falvaiban és kisebb közösségeiben ma is találkozhatunk olyan mesterségekkel, amelyek tudása generációról generációra, apá-ról fiúra, anyáról leányra öröklődik.

A kiállítás ezeket az élő hagyományokat mutatja be. A fényképek olyan mesterségeket és munkafolyamatokat örökítenek meg, amelyek Erdély különböző vidékein ma is a mindennapi élet részei. A fotográfusok nem rekonstruált jeleneteket kerestek, hanem valódi mestereket és természetes munkakörnyezetüket fényképezték.

A képek között találunk seprűkötést, szénégetést, vajköpülést, gereblyekészítést, kerekességet, varrást, szövést, kosárfonást, nemezelést, szalmakalap-készítést, ko-vácsmesterséget és fazekasságot. Bár különböző tevékenységekről van szó, összekö-ti őket az ember keze és az a tapasztalati tudás, amelyetgenerációk adtak tovább.

A hagyományos mesterségek egykor a közösségek mindennapi szükségleteit szolgál-ták. Ma azonbanszámos ilyen szakma veszélyeztetett, és egyre kevesebben rendelkez-nek azzal a tudással, amely egykortermészetes része volt a falusi életnek. Ezért fontos megmutatni azokat az embereket is, akik még ma is művelik ezeket a mesterségeket. Egy-egy kép talán olyan pillanatot ment át a jövőbe, amely néhány év vagy évtized múlva már csak emlék lesz.

A Marosvásárhelyi Marx József Fotóklub alkotói saját látásmódjukon keresztül mu-tatják be ezt a világot. Különböző helyszíneken, különböző embereket és munka-folyamatokat örökítettek meg, a képek mégis egy közös történetté állnak össze: egy olyan Erdély képévé, ahol a hagyomány még él a műhelyekben, az otthonokban, a falvakban és az emberek kezében.

Bemutatott mesterségek:

seprűkötés · szénégetés · vajköpülés · gereblyekészítés · kerekesség · varrás · szövés · kosárfonás · nemezelés · szalmakalap-készítés · kovácsmesterség · fazekasság.

Kiállító alkotók – a Marosvásárhelyi Marx József Fotóklub művészei:

Nagy Botond · Pop Csaba · Tordai Ede · Kertész Katalin · Fülöp Jenő · Simon Erika

A kiállítás az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetségének támogatásával valósult meg.