A tojásdíszítés vagy tojásírás mestersége a húsvéti népi hagyományokhoz köthető. A hímes tojás számos nép hitvilágában a húsvéti ünnepkör ősi, kultikus szimbóluma, az újjászületés, a feltámadás jelképe, de ugyanakkor termékenységszimbólum is. A leányok húsvét vasárnapján hímes tojásokat festettek, melyeket átadtak a locsolkodó fiúknak.
A húsvéti tojások különböző technikákkal készülhetnek, és nem csupán tyúktojásból, de fából is gyönyörű hímeseket készítenek, sőt patkolt változatuk is létezik.
Általánosan elterjedt az írott tojás. A díszítéshez ecsetet, írókát, szivacsot, csepegtetéshez viaszt, a fényesítéshez pedig olajat használnak. Az íróka segítségével, meleg viasszal írják a mintát a szobahőmérsékletű tojásra, utána festőlébe mártják. Ma is kedvelt a hagymahéjból főzött oldat. Miután a tojás átvette a festőlé színét, kiveszik belőle, megszárítják és puha, felmelegített textilneművel áttörlik azokat. Szalonnával átdörzsölve teszik fényessé a tojások felületét.
Ahány tojásdíszítő mester, annyi féle díszítőelem, szinte bármit rá lehet tenni a tojásokra.

A foglalkozást vezeti: Barcasági Csángó Egyesület